A Nemzetközi Válságcsoport jelentése Bosznia-Hercegovináról

A nemzetközi szerepvállalás csökkenése könnyen az ország (és az egész balkáni régió) stabilitását veszélyeztetheti – áll a tanulmányban

A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Válságcsoport (ICG – International Crisis Group) legújabb jelentésében kiemelte, hogy a háború utáni Bosznia csak úgy maradhat egységes, ha a nemzetközi szervezetek – elsősorban az Európai Unió – továbbra is őrködnek az ország stabilitása felett, és így elősegítik a gazdasági fejlődést.

A független kutatócsoport által kiadott tanulmányt február 15-én hozták nyilvánosságra. Az időpont nem véletlen, hiszen március elején összeül a Békéltető Tanács (PIC – Peace Implementation Council), hogy a boszniai nemzetközi szerepvállalás folytatásáról döntsön. Az 55 ország által delegált küldöttekből álló tanács feladata a Daytoni Békeszerződés határozatainak betartatása.

Az 1995-ben megkötött béke értelmében Bosznia-Hercegovina ma két részből áll: az ország területének 51 %-át felügyelete alatt tartó, kantonokból álló Bosznia-Hercegovinai Föderációból (bosnyák-horvát területek), és az egységes Szerb Köztársaságból. Az állam nemzetközi ellenőrzésének feje az ENSZ főképviselője (OHR – The Office of the High Representative), aki igen komoly jogokkal rendelkezik: eltávolíthatja például hivatalukból a választott tisztviselőket, és akár a törvényhozás menetét is befolyásolhatja.

Az ICG véleménye szerint ez a jelenlegi struktúra már nem megfelelő: a főmegbízott túlzott befolyása helyett az Európai Unió közvetlen ellenőrzésére lenne szükség. Egy új stabilitási program elindításával az EU így egyszerre biztosíthatná a békét, és felügyelhetné Bosznia-Hercegovina haladását a majdani uniós tagság felé.

A mostani nemzetközi politika nem megfelelő Boszniában, pedig a 2007-es év a koszovói probléma miatt erősödő feszültségekhez vezethet az ország nemzetiségei között – emeli ki a jelentés. Ha a szerb tartomány függetlenné válik, akkor a daytoni Bosznia-Hercegovina történetének eddigi legnagyobb kihívása elé fog nézni.

Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke ugyanis jelezte, hogy Koszovó leválása esetén azonnal népszavazást kezdeményez a boszniai szerb területek státuszáról. Dodik ily módon nyíltan megkérdőjelezi a jelenlegi államalakulat életképességét, és 1997 után első ízben van valós esély arra, hogy a boszniai szerbek ne csak verbálisan tiltakozzanak jelenlegi helyzetük miatt.

Különösen fontos szerep juthat Bosznia stabilitásának megőrzésében az Európai Unió különleges képviselőjének (EUSR), Christian Schwarz-Schillingnek. A német politikus február elsejével foglalta el ezt a felelősségteljes pozíciót. A tanulmány szerint az ő felügyelete alatt lehetségessé válhatna egy átfogó reform az oktatás, a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a média területén. Alapvető feladat lenne még végre letartóztatni a feltehetően boszniai szerb területen rejtőzködő háborús bűnösöket: Radovan Karadžićot és Ratko Mladićot.

A csoport véleménye alapján az Európai Bizottságnak a kétszeresére kellene emelnie eddigi anyagi támogatását, hogy új munkahelyek teremtése és az infrastruktúra fejlesztése tovább folytatódhasson. A Békéltető Tanácsnak pedig lépéseket lenne szükséges tennie annak érdekében, hogy Szerbia nyilvánosan mondjon le mindenfajta területi követeléséről Boszniával kapcsolatban.

Az ICG elemzése alapján megállapítható, hogy bő tíz évvel a háború után Boszniában ugyan béke van, de az ország még nem érett meg arra, hogy saját erejéből képes legyen biztosítani a közeljövő nyugalmát. Ezért továbbra is szükség van a nemzetközi erők jelenlétére a térségben, ellenkező esetben az egész balkáni térség stabilitása kerülhet veszélybe.

Megjelent cikk