Novoszibirszk

Oroszország (142.753.551 fő)

1.397.015 fő (3.)

Novoszibirszk (Новосибирск; Novosibirsk) Oroszország ázsiai területén, a Nyugat-szibériai alföldön az Ob folyó és a transzszibériai vasút találkozásánál fekszik. Moszkva és Szentpétervár után Oroszország harmadik legnépesebb városa - így értelemszerűen Szibéria legjelentősebb települése.

Annak ellenére, hogy több mint egy millióan lakják, Novoszibirszk története alig bő száz évre tekint vissza. 1893-ban alapították azon a helyen, ahol az épülő vasútvonal Ob feletti hídját szándékoztak kivitelezni. Négy évvel később a terv valósággá vált, megépült az átkelő a folyam felett. A városnak eredetileg a Novonyikolajevszk nevet adták II. Miklós cár tiszteletére. Jelentősége tovább emelkedett, amikor átadták a Közép-Ázsia felé vezető vasúti összeköttetést is. Egészen elképesztő az az ütem, ahogy a város lakossága növekedett. Az 1897-ben 7800 lakosú telepből 1907-re 47.000-es, 1917-re 80.000-es város lett. Huszonöt évvel megalapítása után már mezőgazdasági gépgyára, vaskohója, bankjai, kereskedelmi és hajózási cégei, hét ortodox és egy római katolikus templomja, hét mozija, negyven általános iskolája és két középiskolája volt.

A polgárháború tönkretette a város jelentős részét, 1921-ben kezdték újjáépíteni, majd 1926-ban kapta a Novoszibirszk nevet. Sztálin hatalomra kerülésével kereskedelmi központból ipari óriássá vált, hatalmas gyárak és üzemek létesültek a területén. Az 1932-33-as nagy éhínség idején 170.000 ember érkezettt ide élelem reményében. 1954-ben már 287.000-en lakták. Súlyos gondokat okozott ez a hirtelen lakosságnövekedés, nem tudtak elég energiát biztosítani. Ezért megépült egy hatalmas vízierőmű, csakhogy annak következtében számos mezőgazdasági területet elárasztott a természetes állapotában megzavart Ob. Népessége az 1960-as évek elején lépte át az egymilliós határt. 1957-ben épült meg az Akademgorodok nevű városrész, mely egy óriási tudományos és oktatási központ területén 14 kutatóintézettel és egyetemmel. 1985-ben nyitották meg az első metróvonalat.  

Éghajlata nem túl barátságos, jellemző a nagy évi hőingás: akár 88 fok is lehet a maximum és a minimum érték közötti különbség. Nyáron általában 20-25 fok, télen viszont -20 fok a jellemző. Híres látványossága az állatkert, ahol több mint négyezer különböző faj tekinthető meg, köztük számos veszélyeztett is. Évente átlagosan 700.000 látogatója van.

Építészeti szimbóluma az operaház, mely Oroszország legnagyobb operaháza. 1944-ben fejezték be az építését, 1945. május 12-én tartották benne az első előadást. 2005-ben újították fel. Központi része 60 méter magas és 35 méter széles. Mérete és szépsége alapján sokan csak a "szibériai Colosseumnak" nevezik.