Tycho Brahe

Tycho Brahe dán csillagász munkássága fontos láncszem a heliocentrikus világnézet kialakításában. Számos mérésével cáfolta meg az arisztotelészi geocentrikus elméletet, Kepler az ő méréseire alapozva írta le híres törvényeit a bolygók mozgásáról.

1546-ban született Koppenhágában. Húsz éves korában ismerkedett meg mélyebben a csillagászattal Augsburgban. 1571. november 11-én az égboltot vizsgálgatva különös dolgot figyelt meg: az addig mozdulatlannak és változatlannak hitt égbolton a Cassiopeia csillagképben egy fényes, soha nem látott csillagot fedezett fel. El is nevezte "nova" (új) csillagnak. Később halványodni kezdett a csillag, majd egy év múlva eltűnt. Könyvben írta le tapasztalatait, melyek az első bizonyítékai voltak az arisztotelészi elmélet és a valóság ellentmondásának. 

II. Frigyes dán király, aki maga is csillagkedvelő volt, Hven szigetét Brahe rendelkezésére bocsátotta tudományos munka céljára, sőt, vállalta az építkezés, a műszerek beszerzése és a munkatársak összes költségét is. Így 1576-ban lerakták az alapkövét "minden idők leghíresebb csillagvizsgálójának, a megfigyelő csillagászat fellegvárának". Brahe "Urániborg"-nak (Az ég kapuja) nevezte el. Gazdagon felszerelt épületegyüttes volt: a műszerek elkészítésére szolgáló műhelytől a gazdasági épületekig, a megfigyelő- és lakóhelyiségektől a konyháig minden volt. Még papírmalom is, mert megfigyeléseik eredményét helyben ki is nyomtatták.

1577-ben új esemény foglalkoztatta a világot: ragyogó, pompás csóvájú üstökös tűnt fel. Valamikor úgy gondolták, hogy az üstökösök a levegő valamiféle kipárolgásai. Brahe pontos méréseket végzett és arra a következtetésre jutott, hogy az üstökös a "Hold feletti" térhez tartozik. Ennek bizonyítéka az is, hogy az üstökös mozgás parallaxisa (elmozdulási szöge) kicsi, tehát a "hajas csillag" nem lehet a Hold alatti térben, azaz a légkörben, hanem a légkörön kívül távolabb, ahol a bolygók vannak. Ezzel ellentmond az arisztotelészi tanításnak és megcáfolja, hogy a Hold feletti tér mozdulatlan.

1566-ban egy holdfogyatkozást, egy év múlva egy napfogyatkozást figyelt meg és írt le. Üstökös-elméletét azonban nem vették komolyan, még Galilei is gúnyolódott rajta. Hosszú éveken keresztül kitartóan végezte az égitestek megfigyelését. Hat nap- és tizenhat holdfogyatkozást írt le. Ezen megfigyelések eredményeként megállapította, hogy a Hold egyenetlenül változtatja mozgását. Ez a változás mindössze egyharmad fok.

Kiváló szögmérő műszerekkel’ rendelkezett. Különösen a hat láb átmérőjű hatalmas fali kvadráns (negyedkör), amellyel egy ívperces szöget is mérhetett. (1 fok= 60 ívperc, 1 ívperc= a Hold látszó átmérőjének harmincadrésze). Gondosan ellenőrizte a saját és mások mérési eredményeit és korrigálta azokat, még Kopemikusz eredményeit is.

Tycho Brahe kutatásai eredményeit mindig leírta, számos könyvében közre is adta. A kor csillagászai levelezést folytattak, és személyesen is sokszor találkoztak, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Brahe, aki tisztában volt a geocentrikus világkép hibáival, mégsem tudott élete végéig megbarátkozni Kopemikusz világképével. Kreált egy új világképet, amely különös keveréke a geo- és heliocentrikus szemléletnek: benne a bolygók a Nap körül keringenek, a Nap és a Hold pedig a Föld körül.

Ö készítette el az első európai csillagkatalógust, térképészeti célra először alkalmazta a háromszögelési módszert. Számtalan könyvet írt. Összegyűjtött munkáit 1610-ben "Opera Omnia" címmel adták ki. 1601. október 24-én halt meg.