Latroknak is játszott

Gion Nándornak, a vajdasági magyar irodalom talán legjelentősebb képviselőjének alkotása ez a tetralógia. Az író születési helyét, Szenttamást mutatja be a történet 1898-tól egészen az ötvenes évekig. Talán első kötete, a Virágos katona a legismertebb a négy közül, mely a történetből húsz évet ölel föl. Gallai Rojtos István és Csoszogó Török Ádám kapcsolata adja a történet lényegét, mellyel párhuzamosan megismerhetjük egy három etnikum által lakott falu életét, feszültségeit, problémáit.

A Rózsaméz 1918-tól a második világháború kitöréséig írja le az eseményeket a már szerb fennhatóság alá tartozó Szenttamáson. Az Ez a nap a mienk című kötet csak 1997-ben jelenhetett meg, mert a szerbek magyar- és németellenes cselekedeteinek emlegetése tabunak számított korábban. Míg az Aranyat talált a sorozat befejező része, mely az Új Forrásban, a Délvidék egyik legfontosabb magyar nyelvű folyóiratában jelent meg részletekben. Ez egyben az író utolsó regénye is. Nemrég megjelent a négy regény egy kiadásban, így most már egy kötetben is élvezhetik az olvasók a tetralógiát.

Gion Nándor életének nagy részét a vajdasági magyarságnak, annak kultúrájának, és irodalmának szentelte. Dolgozott az újvidéki rádióban, és az itteni magyar színház igazgatói posztját is betöltötte 1983-85 között. A délszláv háború miatt települt át végül 1993-ban Magyarországra. Déry Tibor és Márai Sándor díjjal is jutalmazták. 2002 augusztusában hunyt el Szegeden.