Eszperantó

Ady Endre

Ĉaro-vojo en la nokto

Kia stumpa nun la lun’,

La nokto kia kalva, muta,

Mi estas nun kia malĝoja,

Kia stumpa nun la lun’.

Ĉio tuta rompiĝis,

Ĉio flamo nur portej flagras,

Ĉio amo en pecoj estas,

Ĉio tuta rompiĝis.

Mi kuras per ĉareto,

Poste eble flugus ve-vorto,

Duone silento kaj bruo,

Mi kuras per ĉareto.

Kocsi-út az éjszakában

Milyen csonka ma a Hold,

Az éj milyen sivatag, néma,

Milyen szomoru vagyok én ma,

Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,

Minden láng csak részekben lobban,

Minden szerelem darabokban,

Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,

Utána mintha jaj-szó szállna,

Félig mély csönd és félig lárma,

Fut velem egy rossz szekér.

Aki esetleg nem ismerné fel elsőre (és másodszorra sem), akkor az első változat a vers eszperantó fordítása. Eddigi egyetlen műfordításom életemben, szerintem nem is sikerült rosszul. S bár már gyakorlatilag semmire sem emlékszem eszperantó tanulmányaimból, azért mindenképpen érdemes elidőzni egy kicsit ennél a mesterséges nyelvnél.

Alapítója, Zamenhof doktor egy lengyelországi zsidó volt, aki ezt a nyelvet akarta bevezetni abból a célból, hogy az elszórt zsidó közösségek kommunikációját megkönnyítse. Az eszperantó a 20. század folyamán számos országban elterjedt, több tucat államban alakult szövetségük (Magyarországon is), ám sosem tudott igazán meghatározóvá válni. Hiába minden eszperantista törekvésnek, azért, valljuk be, összességében esélytelen az, hogy az eszperantó kiszorítsa az angolt a nemzetközi érintkezésből.

A nyelvet magát Zamenhof szándékosan egyszerűre szerkesztette, főleg nyelvtani szempontból, míg szókincse latin alapokra épül. Fél év alatt középfokú szintre elsajátítható. A diplomához azonban a legtöbb helyen már nem fogadják el nyelvvizsgaként, hiszen gyakorlati értéke valójában nincs. Tulajdonképpen csak néhány fanatikus tartja életben a mozgalmat – már csak az a kérdés, hogy még mennyi ideig.